Kávéházi Cigányzene Zenei társulat & Zenész Lista

A kávéházi cigányzene vagy röviden csak cigányzene, illetve magyar nóta a magyarcigányok által játszott, elsősorban szórakoztató célzatú magyar népies műzene. A cigányzene-magyar nóta elnevezések kettőssége szemléletesen jelzi a műfaj kettős kulturális kötődését. A köztudat sokáig hol a magyar, hol a cigány autentikus népzenével azonosította – helytelenül. A zenetudomány hamar tisztázta a félreértést, ám ekkor – mint számára érdektelen szórakoztató műfaj – ki is került a zenekutatás fókuszából. A műfaj tudományos feldolgozottsága (mind a komolyzenéhez, mind az autentikus népzenéhez viszonyítva) mai napig alacsony szintű.

A kávéházi cigányzenét a cigány népcsoportok közül – egészen a legutóbbi időkig – kizárólag a magyarcigányok művelték, közülük is elsősorban a városiak. A falusi magyar cigányok jellemző foglalkozása volt a mezőgazdaság mellett a kovácsmesterség és a vályogvetés. Közülük is alakultak falusi bandák, ők azonban a helyi igényekhez alkalmazkodva magyar – esetenként román, szerb, cigány, sváb – autentikus népzenét játszottak, illetve játszanak.

A cigányzene a magyar népzenéből táplálkozik. A régi stílus hatása kisebb mértékű, elsősorban a kurucokhoz kapcsolódó költészet és hangszeres zene tartozik ide. A magyar népzene új stílusával lényegesen nagyobb a zenei rokonság, hiszen a két műfaj párhuzamosan, egymással kölcsönhatásban alakul ki. A korabeli európai szalonzene ugyancsak hatott a cigányzene divatos műfajainak kialakulására. A szalonzenék merev hangzásával szemben a cigányzene-magyar nóta erősen improvizatív előadásmódja az autentikus cigány instrumentális és vokális zene öröksége.